Rólam

Sokévnyi jogászi munkám során jöttem rá arra, hogy egy konfliktushelyzetben a jog nem feltétlenül ad mindenki számára megnyugvást nyújtó megoldásokat.

Személyes tapasztalataim is azt mutatják, hogy ha egy másik nézőpontból is hajlandóak vagyunk ránézni a problémára és megértjük és/vagy megérezzük  az addig szemben álló  fél mozgatórugóit, akkor saját magunk is meg tudjuk hozni azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a vita lezárását és hosszú távon lehetővé teszik az együttműködést.

A jó kapcsolat kialakítása különösen fontos akkor, amikor a konfliktus következményei gyermekeinket is érintik. Megtapasztaltam a mozaikcsalád nehézségeit és szépségeit is és tudom, hogy gyermekeink lelki egészsége a szülők  együttműködési és belátási képességén múlik.

A saját szerepemet mediátorként a folyamatban leginkább a japán kintsugi művészeti technika  és  a mögötte lévő filozófia analógiájaként tudom leírni. A kintsugi alkalmazásával a törött kerámiákat nem dobják ki, hanem a repedéseket aranylakkal összeragasztva és így a hibákat láthatóvá téve új, használható tárgyakat hoznak létre. Bármilyen megrepedt kapcsolat esetén van esély arra, hogy egy új minőségben tovább működjön, vagy a lezárás a lehető legkevésbé legyen fájdalmas.

Mediátorként az  aranyragasztó nálam van, de a ragasztást a felek végzik és rajtuk múlik az eredmény.

A mediáció során minden tudomásomra hozott információval kapcsolatban titoktartási kötelezettség terhel.